A cartographia.hu webáruházunk ún. süti vagy cookie file-okat használ, melyeket az Ön gépén tárol a rendszer. A cookie-k személyazonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát.

További információk: Adatvédelem

Menü

Őrség, Göcsej, Vasi hegyhát túraajánló kalauz

Ár:
2.490 Ft
Kiadó: Cartographia
Cikkszám: 352587110
Vonalkód: 9789633525876
Elérhetőség: Raktáron

Akció:

Minden megvásárolt Cartographia turistakalauz mellé 1990 Ft értékű turistatérképet adunk AJÁNDÉKBA!

vagy

3 db Turistakalauz vásárlása esetén a negyediket AJÁNDÉKba adjuk!  Megtakarítás: 3690 Ft!

3+1 ÉS AJÁNDÉK TURISTATÉRKÉP AKCIÓ RÉSZLETEI A KATEGÓRIA OLDALON ITT!

A hármashatár turistakalauza kivehető térképmelléklettel. A kalauz a terület bemutatása mellett 13 kerékpáros, illetve 9 gyalogos túraajánlót tartalmaz. Tartalom: - A hármashatár területének bemutatása - Barangolás az Őrségi Nemzeti Parkban (kihagyhatatlan látnivalók és élmények, három gyalogtúra, 6 kerékpártúra) - A Vasi Hegyhát - Rábamente tájain, az "ezer apró csoda" földjén (kihagyhatatlan látnivalók és élmények, egy gyalogos túraajánlat, három kerékpártúra) - Lentitől Zalaegerszegig (kihagyhatatlan látnivalók és élmények, négy gyalogtúra ajánlat és egy kerékpártúra) - Raab Naturpark (kihagyhatatlan látnivalók és élmények, gyalogos és kerékpáros túraajánlat) Goricko Tájvédelmi Park (kihagyhatatlan látnivalók és élmények, két kerékpártúra ajánlat) - Őrség, Göcsej, Vasi hegyhát szabadidőtérkép 1:100 000 méretarányban

Az Őrség, Göcsej, Vasi hegyhát túraajánló kalauz a Locus Map mobil alkalmazásában is elérhető és megvásárolható - link és bővebb információ lejjebb!

Menny.:db

Leírás

Az Őrség, Göcsej, Vasi hegyhát túraajánló kalauz a Locus Map mobil alkalmazásában is megtalálható és megvásárolható (kattints az ikonra):

Locus map:       

A Locus map link androidos telefonról működik és a Locus map alkalmazás letöltése szükséges hozzá.


További infó a mobil alkalmazásokról: ITT

A túraajánló kalauz programjainak színtere a hármashatárt körülölelő védett területek és a hozzájuk szervesen kapcsolódó kistájak. Az itt található természeti és kulturális értékek megóvására magyar oldalon az Őrségi Nemzeti Park, szlovén oldalon a Goricko Tájvédelmi Park, osztrák oldalon pedig a Raab Naturpark ügyel. Az egykori őrállók hagyatéka, a helyiek vendégszeretete, élménydús kikapcsolódást kínál. Az évszázadok során a helyiek a természettel harmóniában élve alakították ki a táj arculatát. Kisparcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel megteremtve annak hosszútávon fenntartható sokszínűségét. Túraajánló kalauzunk a terület bemutatását követően több gyalogosan vagy kerékpárral megtehető túrát is ajánl, melyek által az ideérkező igazán megismeri ezt a csodás tájat. A kiadványhoz tartozó 1:00 000 méretarányú térképen az egyes túrák útvonalai is megtalálhatóak.

Paraméterek

Földrész Európa
Kiadási év 2014
Kiadó Cartographia
Kötés tűzött, műanyagtokban
Méret (cm) 15x21x1
Nyelv magyar
Oldalszám 64
Ország Magyarország
Régió Őrség, Göcsej, Vasi hegyhát
Típus kalauz

Ismertető a turistakalauz-sorozatról

Néhány gondolat a turistakalauz sorozatról

A turistakalauz sorozat előzményei

A magyarországi turistakalauzok a jelenlegiek felépítéséhez hasonló első kötete 1900-ban, dr. Thirring Gusztáv (1861–1941) statisztikus, a Magyar Turista Egyesület alapító tagja szerkesztésében, az MTE kiadásában kerülhetett a turistáskodó polgárság kezébe. A részletes, gazdagon illusztrált kalauz – nevezhetjük „műnek” – hagyományt teremtett, hiszen ez az első kötete a legendás dr. Thirring – dr. Vigyázó jegyezte „Részletes Magyar Útikalauzok” sorozatnak, amely az 1930-as években a Turistaság és Alpinizmus Lap-, Könyv- és Térképkiadónak köszönhetően a turisztikailag legfontosabb hegységeket igényes részletességgel bemutatta. Ezzel párhuzamosan a Magyar Királyi Állami Térképészet megkezdte az „angyalkás” címlapjáról ismertté vált Kirándulók térképei sorozat kiadását. „Ezeknek a térképeknek adatgyűjtéseinél, szerkesztésénél az intézet igénybeveszi a turistaszövetség, egyesületek, sőt egyesek … közreműködését.” – írja Dr. Vigyázó János 1929 augusztusában a Pilis és a Szentendre–Visegrádi-hegység útikalauzának előszavában. A könyv végén szerepel a térkép hirdetése is: „A Pilis 1:50.000 új sokszínnyomatú, útjelzéses turistatérképe. Megjelent kalauzunkkal egyidőben. Ára 2P. Tartós vászonra húzva, zsebrét hajtogatva Ára 5.50 P” – vagyis a kalauz és a térkép összetartozására már ekkor utalás történt.

A kiadások az 1930-as évek végén abbamaradtak, s csak az 1950-es években, a Sport Lap- és Könyvkiadó ún. portyavezető sorozatának könyveivel (benne rendkívül egyszerű, beragasztott, sematikus térképvázlatokkal), majd 1956-tól az útikalauz sorozatával (+ útjelzéses térképvázlatok) folytatódtak. Az 1950-es évek végétől kezdődött meg a turistatérkép-sorozat kiadása az 1954-ben alapított Kartográfiai Vállalat munkájában. Elnagyoltsága, torzulásai, hibái ellenére az 1970-es évek végéig szolgálták a természetjárást. Az 1960-as, 1970-es években néhány útikalauzt (amelyben a túraleírások látnivalóit külön, ún. Kislexikonban ismertették) már (a vázlatokat kiváltva) a vonatkozó turistatérképpel együtt lehetett megvásárolni, vagyis az útikönyv és a térkép „együttélése” megkezdődött. Az 1980-as évek elejére az útikalauzkiadás lényegében megszűnt, miközben útjára indult a Kartográfiai Vállalat új turistatérkép-sorozata. 1997-ben Berki Zoltán szerkesztő saját megrendelésére került kiadásra a Mátra (spirálos) turistaatlasza, amely (kísérleti kiadásként) még csupán a felszelvényezett térképet és a térkép hátoldalának települési ill. szolgáltatói ismertetőit tartalmazta. A kiadvány a vártnál is nagyobb sikere, az útleírások iránti igény indította el (1999), a kiadó több, sikeres pályázat elnyerésével megjelentetett turistaatlasz, majd „turistakalauz” sorozatát. [Ezek prototípusai (Pilis, Börzsöny) 2005-ben a később kialakult egységes szerkesztési elvek szerint teljes, fényképekkel jelentősen gazdagított átdolgozásra kerültek.]

A turistakalauz sorozat felhasználóbarát, hitünk szerint a térképkultúrát terjesztő kultúrmissziót betöltő darabjai a térképek ill. a Thirring–Vigyázó útikalauzok szerkesztési elvei szerinti ötvözését, napjaink igényeinek megfelelő továbbfejlesztését tűzték ki célul.

Turistatörténeti jelentőségű az, hogy 100 év után most fordult elő először – ahogy a turistakalauz sorozat turistatérkép-történeti részénél közöljük –, hogy „a térkép szerkesztői és az útleírások készítői ugyanazok, s ez biztosíték arra, hogy turistakalauzunk egységes, fejezeteit tekintve a térképpel összevethető egészet alkot.”

A turistakalauz sorozat felépítése

A turistakalauz sorozat egységes felépítéssel immár több mint 15 éve szolgálja a hegyvidékek turizmusát. A kötetek (Zempléni-hg., Bükk, Mátra, Börzsöny, Pilis–Visegrádi-hg., Budai-hg., Gerecse–Vértes–Velencei-hg., Bakony, Balaton-felvidék–Keszthelyi-hg., Mecsek) és a legfrissebb kiadásokból levezetett Kéktúra I., II., III.  turistakalauzok 2014–2017 között teljes tartalmi és tipográfiai átdolgozáson estek át, jelentősen gazdagodott a fejezetekkel harmonizáló fotóállomány. A sorozat az adott táj jellegzetességeinek figyelembevételével, szükség szerint egyedi fejezetek beépítésével egységes felépítésű.

A Felhasznált irodalom bemutatását – melyből kitűnik a korábbi útikalauzok, az elődök munkáinak szisztematikus áttekintése – mindig egy, a táj hangulatát megidéző, a kiadványhoz „kedvet csináló” Előszó követi. Ezután jön a klasszikus táj- ill. hegységismertető a földrajzi helyzetről, a geológiáról, az éghajlatról és a vízrajzról, a növény- és állatvilágról, s persze a történelemről. Ezeket a fejezeteket (több illusztráló fotóval) mindig jeles szakértők állították össze. Ezt a részt pl. a Börzsönynél az őskori és középkori várakat taglaló, a Zempléni-hegységben a hegyaljai szőlő- és borkultúrát bemutató fejezet egészíti ki. A következő, fontos fejezet a hegységek megközelítését, a turista-kiindulópontok elérhetőségét gépkocsival és a közösségi közlekedési lehetőségekkel külön-külön mutatja be. Itt kerülnek a kiindulópontok szerint csoportosításra azok a túraleírások, az autósoknak a gépkocsihoz való visszatérést biztosító körkirándulás ajánlatok, amelyek részletes kifejtését a túraleírások fejezete tartalmazza. Itt nyílik alkalom az érintett vasútvonalak történetének közlésére, adott esetben a korabeli vasúthálózat és a trianoni határhúzás összefüggéseinek, következményeinek bemutatására, az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció a vasúti mellékvonalakat sújtó hatásának ismertetésére. A sorozatban a közkedvelt erdei kisvasúti hálózat története és jelene (kiemelten a Börzsöny, a Bükk és a Zempléni-hg. kötetekben) külön fejezetekben, a kapcsolódó túralehetőségekkel jelenik meg. A télisport, vízisport és a kerékpártúra lehetőségek bemutatása szintén kapott egy-egy fejezetet. Bízunk benne, nem tartozik az átugorható részek közé az adott hegyvidék turistatérkép- és kalauz történetének a bemutatása, de számunkra erkölcsi kötelesség volt az előttünk járók munkásságának az ismertetése, annak megvilágítása, hogy a turistakalauz sorozat szerény folytatása elsősorban az 1930-as években elindult, Dr. Thirring Gusztáv és Dr. Vigyázó János által fémjelzett útikalauzoknak. Ugyanígy megemlékezik a sorozat a hegyvidékek turistamúltjáról, a turistautak hálózatának a kialakulásáról, a turistaházak létrehozásáról, hiszen napjaink természetjáró feltételeinek kialakítása a Budai-hegységben, a Pilis–Visegrádi-hegységben, vagy a Mecsekben már több, mint 100 évre nyúlik vissza. A túraleírásokban érintett emlékhelyek, létesítmények története mind-mind a nemeslelkű, a közjóért tevékenykedő elődökhöz vezet. Túrázunk az általuk építtetett, emléküket őrző utakon, kortyolgatunk az átaluk foglalt forrásokból, körbenézünk az áldozatos munkával épült kilátókból… – megérdemlik, hogy ismerjük őket, gondoljunk rájuk. Dr. Téry Ödön (1856–1917) „a magyar turistaság alapítója” fogalmazta meg a szervezett természetjárás lényegét: „Az ember nem azért turista, mert az erdőt járja, hiszen a vaddisznó is járja – mégsem turista, hanem azért, hogy maradandó, a közt szolgáló turistalétesítményeket hozzon létre.”. A természetjárás feltételeinek megteremtői Téry szellemében tevékenykedtek hegységeinkben. A kezdő kirándulóknak különösen fontos az 1929-ben Dr. Strömpl Gábor (1885–1945) térképész által beterjesztett, a Magyar Turista Szövetség által elfogadott, máig érvényes turistajelzésrendszer és a jelzéstípusok bemutatása, értelmezésük, követhetőségük segítése.

A turistakalauzok kétségkívül legfontosabb része – az előző fejezetekre épülve, adott esetben azokra visszautalva – a túraleírások fotókkal illusztrált közlése. Ezek nem a turistautak leírásának a „leltára”, hanem a szerzők szubjektív véleményét tükröző, néhány különösen szép, látnivalókban gazdag, jól megközelíthető, könnyen vagy közepes nehézséggel teljesíthető turistaút-kombináció ismertetése. Az autósokra gondolva a hosszú vándortúrák mellett több körtúrát is javaslunk. Az ajánlott kirándulásokat (melyeket a „Közlekedés…” fejezetnél a kiindulópontok szerint csoportosítottunk) lehet rövidíteni, vagy tetszés szerint összekapcsolva meghosszabbítani, körtúrává alakítani – további túrakombinációkat szervezve. A túrák hosszán, a követett jelzéseken kívül a leírásokban az elágazó vagy keresztezett túraleírások száma is feltüntetésre került. Mindezt a túraleírások áttekintő térképe teszi jól tervezhetővé.

A túraleírások gyakorlatilag túravezetőként, „kézen fogva” vezetik a kirándulót. A kisebb jelentőségű látnivalók az útleírás közben, a jelentősebbek jól elkülöníthetően, külön háttérszínnel, általában fotóval kerülnek közlésre. Ha egy látnivaló egy általános (tematikus) fejezetben már ismertetésre került, arra mindig utalás történik az útleírásban, pl. felérünk a Nagy-Hideg-hegyre (lásd a turistaházakat ism. fejezet). Ezzel elkerülhetők a felesleges ismétlések, s az információs részt „nem kötelező” elolvasni. Ha egy látnivalót, nevezetes pontot több túraleírás is érint, mindig megadjuk, hogy a hely ismertetése melyik túraleírásnál olvasható. Ezekkel az egyszerű szabályokkal a túraleírások könnyedén követhetők, a háttérinformációk érdeklődés szerint könnyen megszerezhetők, vagy ha úgy tetszik, átugorhatók.

A turistakalauz sorozat természetesen alapvető része a térképszelvényeket közli, a köztük lévő tájékozódást áttekintő térkép segíti. A kötetek végén olvashatók a turisztikailag fontosabb települések ismertetői (történet, látnivalók, nevezetességek).

A Kéktúra kalauzoknál az a lényeges különbség, hogy – mivel itt egy útvonal és nem egy térség, egy turistaúthálózat bemutatása a cél – az útleírásba minden útbaeső látnivaló „menetvonalba rendezve” kerül ismertetésre.

A turistakalauz sorozat sikere jelzi, mekkora társadalmi igény van a természetjárás feltételeinek javítására, lehetőségeinek bemutatására. A sorozat kötetei feldolgozzák a XX. sz. minden lényeges turistairodalmi alkotását a Thirring–Vigyázó kalauzoktól a Turistaenciklopédiáig, az 1940-ben kiadott Turistalexikontól az internetes honlapokig. Ezek a régi anyagok – mely alapján pl. még a Szentendréhez közeli Dömörkapu környékén is sikerült egy elfeledett emlékkövet megtalálni – a feldolgozásuk elmaradásával a nagyközönség számára a feledés homályába merültek volna.

Vélemények

5.00
1 értékelés
5
(1)
4
(0)
3
(0)
2
(0)
1
(0)
Írd meg véleményed!
| 5 / 5 csillag!
Igazolt vásárlás
2020. 05. 14.
A termékkel kapcsolatban kiválasztáskor nem volt egyértelmű számomra (ez az én hibám is lehet), hogy ez nem spirálos túristakalauz lesz, hanem egy túraajánló kalauz, amiben egy turistatérképet találok majd egy kiadvánnyal (A hármashatár turistakalauza). Kerestem, de nem találtam az Őrségről spirálos turistakalauzt.
Ugyanakkor a kivitel nagyon szép és igényes ebben az egyszerű műanyag tokban.
Köszönöm a mellé küldött ajándék turistatérképet is.