Hogyan vásároljunk kerékpárt?
Ha azt hiszed, hogy erre a kérdésre egyszerű a válasz, akkor vagy pontosan tudod, hogy mit szeretnél (felkészültél a témából), vagy fogalmad sincs róla (szeretnék egy biciklit, mi ebben a bonyolult?).
Javában tart a bringaszezon, de legtöbben mégis akkor kapnak kedvet, ha már melegedni kezd az idő, azaz talán éppen a májusi hónap az, amikor azoknak is eszükbe jut a kerékpározás, akiknek nincs biciklijük. Vagy újat szeretnének, esetleg a gyerek nőtte ki az előzőt, és még számos oka lehet annak, hogy megszületik a döntés: biciklit vásárolunk!
Hol vegyünk kerékpárt?
Erre a kérdésre teljesen egyértelmű a válasz: szaküzletben, azaz kerékpárboltban. Lehet, hogy a postaládánkban talált reklámújságban számos más csábító ajánlat mellett a bicikli (mert tényleg hasonlít rá) is akciós, de ne hagyjuk magunkat megtéveszteni! A hipermarketben a „polcról leemelt” kerékpár nem fog sok(áig) örömöt szerezni, üzembe helyezés nélkül visszük haza, és előbb-utóbb csak fel kell keresnünk egy szervizt, ahol megnyugtatnak, hogy a silány alkatrészek alkalmatlanok arra, hogy a szükséges beállításokat elvégezzék rajta. A sportáruházakban már jobb a helyzet, de ott is csak egyik termékkör a bringa, nincs túl nagy választék, és az éppen ott dolgozó eladó is kérdés, hogy ott lesz-e legközelebb. A kerékpárboltokban viszont tényleg az igényeinknek leginkább megfelelő biciklit tudják ajánlani, és a személyes kapcsolat hosszú távon is megmarad, ha a bringát szervizelni kell vagy fel szeretnénk készíttetni a következő szezonra.
Mire szeretnénk használni?
Ez az első és legfontosabb kérdés, amit a szaküzletben feltesznek (a hipermarketben nem, de ezt hagyjuk is). A válasz nem annyira egyszerű, éppen azért, mert egyre többféle kerékpárt gyártanak, hogy minél pontosabban fedjék le a felmerülő igényeket. Fontos, hogy tisztában legyünk ezzel, hiszen csak akkor tudunk jól választani, illetve tudunk majd örülni maradéktalanul a bringánknak. Miután elég jelentős költségről van szó, ilyen szempontból sem mindegy, hogy megfelelő döntést hozunk-e.
A megoldás tehát az, hogy már otthon feltesszük magunknak ezt a kérdést, megbeszéljük az érintett családtagokkal, és utána felkeressük a számunkra szimpatikus szaküzletet (ajánlás alapján vagy alapos internetes elemzést követően).
Milyen kerékpártípusok közül választhatunk?
Következzen egy rövid áttekintés – a teljesség igénye nélkül –, ami nyújthat némi kapaszkodót, de természetesen nem váltja ki a bringaboltossal való beszélgetést, hiszen az igényeinket ő fogja pontosan felmérni.
• Mountainbike avagy hegyikerékpár – paradox módon a városainkban is legelterjedtebb bringa a monti (éppen a már említett értékesítési folyamatok következményeként), pedig egyáltalán nem erre találták ki. Az MTB elsősorban terepre való. Általános jellemzői a 26” kerékátmérő, széles külsőgumik, a vázgeometria pedig sportos tartást igényel.
• Trekking (túra) kerékpár – talán ezt a típust ajánljuk leginkább olvasóink, felhasználóink figyelmébe. A kerékpártúrázásra kifejlesztett trekking bringákkal kényelmesen tudunk városban is közlekedni, illetve hosszabb túrákra is alkalmasak, aszfalton de akár murvás szakaszokon, földutakon is. Jellemzően 28-as kerékátmérővel, némileg vékonyabb külsőgumikkal, illetve kényelmesebb tartást biztosító vázgeometriával rendelkeznek.
• Cross kerékpár – tulajdonképpen egy sportosabb trekking, ha kevesebb súlyt cipelnénk, illetve előnyben részesítenénk a földutakat az aszfalttal szemben.
• Országúti kerékpár – aszfaltra, versenyre tervezett kerékpár, jellegzetes koskormánnyal, vékony, sima gumikkal, még a legenyhébb terepre sem ajánlott.
• Fitneszbringa avagy hibrid kerékpár – az outi kényelmesebb verziója, általában egyenes kormánnyal, kicsit szélesebb gumikkal, így a felhasználási lehetőség is bővebb, városban is jó lehet. Arra is van lehetőségünk, hogy kerék-, illetve kormánycserével országútivá alakítsuk.
• Cyclo-cross kerékpár – talán ez az újnak mondott bringatípus áll a legközelebb az évtizedekkel ezelőtt elterjedt „félverseny” kerékpárokhoz. Országúti váz, koskormány, viszont terepes gumik, azaz jóval gyorsabb haladást biztosít terepen mint a monti. Nyilván aszfalton nem annyira gyors, mint az országúti, annyira durva terepre nem való, mint a monti, de a vegyes terepen mindkettőnél hatékonyabb. Városban is.
• Városi kerékpár – ha kizárólag városban bringáznánk, komolyabb emelkedők nélkül.
Ami az árat illeti, egy bizonyos összeg alatt egyáltalán nem lehet értelmezhető kerékpárt kapni, utána pedig sok függ attól, hogy mire használnánk, illetve milyen kényelmi funkciókra, kiegészítőkre van (feltétlenül) szükségünk. Ezt érdemes mérlegelnünk – segítenek a szakboltban –, hiszen nagyban meghatározza, hogy mennyit költünk új bringánkra. Egy biztos. Ha megfelelően választottuk ki a kerékpár típusát, illetve a nekünk leginkább megfelelő felszereltségi szintet, és így örömmel, sokat biciklizünk, akkor nem volt túlzás rákölteni akár egy nagyobb összeget. Akkor lenne kidobott pénz, ha rossz minőségű (vagy nem nekünk való) biciklit vásárolnánk és emiatt nem használnánk.
A kerékpártípusoknak nem értünk a végére, de azt gondoljuk, hogy – elsősorban áruk, illetve speciális voltuk miatt – elektromos rásegítésű biciklit (e-bike) vagy fekvőbringát (rekumbens) kevésbé vásárolunk „hirtelen felindulásból” (úgy egyébként se vegyünk kerékpárt), csak, ha valamilyen konkrét okunk van rá. Mindkét változatnak abszolút megvan a létjogosultsága, az e-bike különösen a meredek emelkedőkön lehet segítségünkre, a fotelbringával pedig akár nagyon hosszú túrákat is bevállalhatunk.
Döntsünk jól, bringázzunk sokat, és mindig viseljünk sisakot!
