22. túra: Mecsek

Gyalogtúra - Vándorlás a Kelet-Mecsek mesés szépségű patakvölgyeiben

Útvonal: Zobákpuszta – Hidasi-völgy – Kisújbánya – Óbányai-völgy – Óbánya

Táv: 11 km Időtartam: 5,5 óra Nehézségi szint: könnyű

A Kelet-Mecsek a hegység kevésbé ismert, ritkábban látogatott része. Látnivalókban gazdag völgyvándorlásunk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egyik legszebb, emblematikus szakaszát követi.

Túránkat Zobákpusztáról, a Komlóhoz tartozó egyutcás kistelepülés északi szélén lévő műútelágazásból, a K jelzésen kezdjük. (A közeli Hotel Kövestető kiváló szálláshely.) A műútról balra az erdőbe térünk.

Az Egregyi-völgy rétjén keresztül - A hegyoldalba vágott ösvényen

Az Egregyi-völgy üde, harmatos, kikericses rétjeit elhagyva ki kell mennünk az országútra, de hamarosan jobbra befordulunk a fokozottan védett, érintetlen Hidasi-völgy ösvényére. A hatalmas lapulevelek között gyöngyözve surran a víz, néhány patakátkelés után az északi part hegyoldalba vágott ösvényét követjük. Sűrű gyertyános-tölgyesben érjük el a Kelet-Mecsek egyik csodáját, egy oldalvölgy mésztufateraszáról aláhulló Csurgó vízesését.

A Csurgó - A regényes szépségű Hidasi-völgy

Továbbindulva a sziklalépcsőkön végigcsörgedező patak mellé térünk, itt fakad a Hidasi-forrás. A köves, sziklavályús medret kísérjük, felérünk a Nagy-kaszáló pompás hegyi rétjére, majd a völgyzárlatba. Rövid műútszakaszon, majd jobbra térve gyertyánosban, később füvesaljú bükkszálerdőben emelkedünk, újra kilépünk az aszfaltútra. Jobbra indulunk, a Cigány-hegy csúcsa (kilátó) alatt keresztezzük a S sáv útvonalát – jobbra érdemes kitérőt tenni a szép kilátást nyújtó Miske-tető kikericses rétjeire. A K a műúton lekanyarog a hangulatos Kisújbányára.

Kisújbánya, Szent Márton templom - A hangulatos Kisújbánya

Kisújbányát, a festői, alpesi hangulatú aprófalut a XVIII. század közepén a Csehországból érkezett, németajkú üvegkészítő munkások alapították. Az üveghuta 1762–1784 között működött, német neve Neuglasshütte (Újüveghuta) volt, a XIX. sz. közepén azonban már Újbánya néven a pécsi püspök birtokaként jegyezték. A „Kis” előtagot a kiegyezés (1867) után, a más Újbányáktól való megkülönböztetésül kapta. A lucfenyők között álló, huszártornyos kis Szent Márton-templom 1794-ben épült. A huta megszűnésével az itt élők a hegyi tehéntartás-legeltetés mellett fa használati eszközök (favilla, facipő, azaz klumpa, gazdálkodáshoz szükséges szerszámok) készítésével is foglakoztak. A sorvadásra ítélt falu az 1970-es években elnéptelenedett, de üdülőfaluvá válva megmenekült a pusztulástól. Kisújbánya jórészt felújított házai, takaros portái méltón őrzik az eredeti településszerkezetet, a sváb faluképet.

(Mecsek,Villányi-hg. turistakalauz, 1. túra)

Az Óbányai-völgyben - A felújított kereszt

Elmarad a Béke-forrás, az utolsó ház, belépünk a felejthetetlenül szép Óbányai-völgybe. A bővizű Bodzás-forrás rétjét (pihenőhely) elhagyva itt is a sziklalépcsőkön átbukdácsoló patak kis zúgóiban gyönyörködhetünk. A szerző kezdeményezésére, édesanyja utolsó túrájának emlékére 2019-ben felújított Arnold-kereszthez érünk, előtte a néhai kisújbányai orvos, Dr. Péceli Endre (1932–1993) síremléke áll.

A Ferde-vízesés - A Csepegő-kő sziklaalakzata

A gyalogút mellett a gigantikus hegységépítő erők hatására félrebillent mészkőlapokon tajtékozva átrohanó Ferde-vízesés állít meg, majd – a fahídon a patak túloldalára térve – jobbra a mohás mésztufa-képződmény, a Csepegő-kő sziklaalakzatában gyönyörködhetünk. Alámosott, leomlott darabjai a mederben hevernek. A mesés szépségű völgyben az utat a régi malomépületek szegélyezik, a mederben egymást érik a kisebb-nagyobb sziklalépcsők zuhatagai. Egyszercsak elhalkul a patak, megszelídül a völgy, a bájos hangulatú Pisztrángos-tó partján beérünk a völgyben nyújtózó, sváb hangulatú Óbányára. A templomnál találjuk a buszfordulót.