Gyalogtúra – A szentbékkállai kőtenger és a Csobáncról a Balaton
Útvonal: Szentbékkálla – kőtenger – Rossztemplom – Csobánc vára – Káptalantóti
Táv: 11 km Időtartam: 5 óra Nehézségi szint: középnehéz
A balatoni nyaralás közben, vagy akár csak egy napra leutazva érdemes a Balaton-felvidéken egy-egy túrát tenni. Ezek között a legszebbek közé tartozik a Csobánc megmászása, ahonnan a Balaton talán leglenyűgözőbb kilátása nyílik. A festői szépségű Káli-medence északi szélén fekvő, hangulatos Szentbékkálláról az Országos Kéktúrán indulunk, le sem térünk róla Káptalantótiig. Elhagyjuk a XVIII. század végén épült templomot, az ösvény érinti a veszprémi püspök XVI. századi palotájának romjait.
|
|
Egy rövid szakaszon még visszatérünk Szentbékkálla szépen felújított, régi lakóházai közé, majd a Kő-hegy akácosából felléphetünk a szentbékkállai kőtenger bizarr sziklaalakzataira. A puhább kőzetek közül az idők során kipreparálódott kemény, kovásodott homokkőtömbök közül a legérdekesebb az a hatalmas, kinyúló ingókő, amelyet – ha súlyfeleslegünk van – meg is tudunk billegtetni.
|
|
Akácosok, szőlőlugasok, ligetes tölgyesek kísérnek át a mindszentkállai kövesútra, fel-feltűnik a Gulács és a Badacsony jellegzetes sziluettje. Észak felé fordulunk, a nyeregpont mögött már egy hagyásfás legelő mentén ereszkedve a Hegyesd süveghegyében gyönyörködhetünk.
|
|
Balra, gyepes dűlőútra fordulunk, innen a Halápra és a bájos szépségű Monostori-völgyre láthatunk. Egy bükkerdős völgyfő, ösvény-csalinkázás után szőlők, gyümölcsösök következnek, majd ott tornyosul előttünk a Csobánc magasra törő tömege. Elhagyjuk az 1895-ben állított feszületet, a diszeli kövesutat, s nekivágunk a Csobánc oldalának.
|
|
Szőlők, présházak között, majd akácfedte árnyas mélyúton, már a hegy „szoknyáján” kapaszkodunk, a pincék, a kőmezsgyék óvta régi parcellák felett komor, szürke sziklafalak húzódnak. Pár lépés kitérő a középkori Csobáncszög falu XIII. századi templomának maradványa, melyet már a XIX. század közepén romosnak, „Rossztemplomnak” neveztek. Embert próbálóan meredek, napsütötte szerpentinút vezet fel a Csobánc gyepes platójára.
A Csobánc fennsíkjáról belátni a Káli- és a Tapolcai-medencét, a Balatont a Tihanyi-félsziget csúcsától a Keszthelyi-öbölig. Csobánc várát a Rátót nemzetséghez tartozó Gyulaffy család építette a XIII. század második felében. A törökök 1599-ben sikertelenül ostromolták. Védői 1707-ben sikeresen visszaverték a császáriak támadását. A Rákóczi-szabadságharc után a Habsburg császár ezt a várunkat is felrobbantatta.
(Balaton-felvidék turistakalauz)
|
|
A kéktúra a hegytető keleti oldalában, vadregényes panorámaösvényen ereszkedik. Beérünk a sűrűbe, a Vár-kúttól már könnyebb a járás. Megjelennek a szőlők, présházak, gyümölcsfák, a dűlőút „iránytűje”a szemközti Tóti-hegy csúcsa, s Káptalantóti – melyet egy műútszakaszon érünk el – templomtornya.
Utazás
gépkocsival: Budapest – Szentbékkálla (parkolás); Káptalantótiból busszal Szentbékkállára
közösségi közlekedéssel: vonat: Budapest, Déli pu. – Révfülöp; busz: Révfülöp (i. 10:11)* – Szentbékkálla
busz: Káptalantóti – Révfülöp; vonat: Révfülöp – Budapest, Déli pu.
(lásd menetrendek.hu* a Révfülöp (i. 10:11) – Szentbékkálla busz vasárnap nem közlekedik)
Szerző: Berki Zoltán
