25. túra: Mátra

Mátraszentimre környéke, a Felső-Mátra legizgalmasabb túracélpontjait fűzi fel a Mátraszentistvánból, a Vidróczki csárdától (buszmegálló, parkoló) kezdődő körtúránk. (Ha gépkocsival, Gyöngyös–Mátraháza felől közelítjük meg a kiindulópontot, érdemes megállni a Nagy-Lápafő kilátása kedvéért, Galyatetőn pedig felkeresni a felújított, a Kékesre pompás panorámával kecsegtető kilátót, ill. pihenőt tartani a Felső-Mátra jelképének számító, 1942-ben felszentelt Három falu templománál.)

A Nagy-Lápafőn

A Mátraszentistvánból induló Z+ jelzésen hamarosan metsszük a mátraszentistváni sípark pályáit, bükkerdőbe érve lekanyargunk a Hutahelyi-patak völgyébe.

A Hutahely-patak - A Hutahelyi- és a Nárád-patak összefolyása

Avaros, mohás, nyirkos kövek között surran a víz, leérünk a Nárád-patak torkolatához. A völgykatlant Hutahelynek, Őshutának nevezik, a pár lépésre kialakított bemutatóhely az 1700-as évek közepén itt működött üveghutának állít emléket. A Znégyzet jelzésen lefelé, a Csörgő-patak regényes szépségű, erdőrezervátummá nyilvánított völgyében folytatjuk az utat.

A Csörgő-patak mentén

Egy hatalmas sziklatömb alatt vezet az ösvény, a bővizű patak mellettünk csörgedezik. Ha figyelmesek vagyunk, felfedezhetjük a hegyoldalba tartó hajdani malomárkot, rövidesen elérjük az egykori Csörgőmalom épületmaradványait. A tájékoztató tábla ismertetője alapján rekonstruálhatjuk a malomkerék helyét, a nyikorgó, fájdalmas hangja után Jajmalomnak is nevezték. Kétszer is átlábalunk a patakon, majd mérsékelt emelkedéssel elhagyjuk a völgyet. Szép, avaros vegyeserdőben, feljebb tölgyesben kanyarog fel az út az Ágasvári turistaház rétjére (pihenőhely). Ha kedvünk és erőnk tartja, a Kháromszög embert próbáló kaptatóján felkapaszkodhatunk az Ágasvár fenyőkkel ékes, sziklás csúcsára.

Ágasvári turistaház - Az Ágasvár csúcsán

Ágasvár erőssége a tatárjárás után épült, az 1265-ben született „Ágasvári okmány” Castrum Agas-ként említi, melyben a „szorgalmuknak fáradságos munkájával” helyreállított várat IV. Béla fia, V. István a királyné lovászmesterének adományozza. Később a Tari-családhoz került, akik elhanyagolták, szerepét a hasznosi (cserteri) vár vette át. A XV. századra romossá vált, a szomszédos „testvérvárral”, az Óvárral együtt megszűnt a jelentősége. A vár pusztulását egy monda is magyarázza, miszerint a vár urának tündérszép leányát egy cseh vitéz elrabolta, a lány öngyilkos lett, apja az elfogott vitézzel együtt felrobbantotta. Napjainkra szinte minden nyoma elenyészett. A meredek oldalú, nyugat és dél felől lapos tetejűnek látszó vulkáni kúpról, a Mátra-bérc e nyugati végpontjáról nagyszerű körpanoráma nyílik a Zagyva völgyére és a Cserhát hosszú, keleti vonulatára.
(Mátra turistakalauz, 26. túra)

A Kháromszög zord gerincperemen, a jellegzetes Szamár-kő karcsú sziklatornya mellett, egy kilátópontként ismert szirt mellett ereszkedik le a turistaháztól a hegyoldalban, kényelmesen vezető kéktúra ösvényére.

Az Ágasvár csúcsán - A Szamár-kő

Ha ezt a sétány jellegű oldalutat választjuk, akkor egy ritkás, fenyőligetes részről a Csörgő-patak völgyének mély katlanjára láthatunk. A Szamár-kő alatti K/Kháromszög elágazást elhagyva a Mátra-bércen vándorlunk. Átmegyünk a gerinc éles, keskeny nyergén, majd fenyveses bérckúpok alatt, a hegyoldalt kísérjük. Átvágunk a turistaház bekötő-kövesútján, az árnyas sűrűben a hajdani Rebeka-kert krumpliföldjeit védő, határoló kősáncokra lehetünk figyelmesek. Az apró parcellákat már évtizedekkel ezelőtt visszafoglalta a természet. A Kis-kő hegykúpjának lejtőjén megnyílik a táj, a Mátraszentistvánra, a síparkra nyíló kilátás kísér be a település házai közé, rövidesen visszaérünk a Vidróczki csárdához.

Utazás

gépkocsival: Bp. – Gyöngyös – Mátraháza – Galyatető – Mátraszentistván és vissza