20. túra: Kőszegi-hegység

Az Alpokalja, a Kőszegi-hegység, a történelmi levegőjű Kőszeg, a vár és a belváros felkeresése élménygazdag nyári program, de egy szép őszi hétvégén is tartalmas, aktív pihenés. Túraajánlatunk nem könnyű séta, de egy kis ráhangolódással, a szombat kivételével jó reggeli buszmenetrendnek köszönhetően teljesíthető, s felfűzi a hegység legérdekesebb látnivalóit. Velemről, a buszfordulótól legegyszerűbb a P jelzésen, a Hosszú-völgyön át felkapaszkodni az Írott-kő csúcsára (883 m), a kilátó éppen az országhatáron áll.

Írott-kő a nevét valószínűleg a kilátótól DNY-ra, az erdőszélen álló, a régi birtokhatárt jelző szikla (kő) részben ma is fellelhető, bevésett, „(fel)írott” betűiről (CBE) kapta. Jelentése lehet: Confinia Batthyanyana – Esterhazyana, vagyis Batthyány és az Esterházy birtokok határa. Az 1913-ban felavatott, terméskőből épült „kilátótornyot Rohonz nagyközség emeltette közadakozásból” (Szombathelyi Újság, 1913). Az Írott-kő a II. világháború után csak Ausztria felől volt elérhető. Hosszú évtizedek után először, az 1988. június 17-én szervezett Szent István Emléktúra keretében lehetett magyar oldalról újra felkeresni a kilátót. A háromemeletes kőtorony legfelső teraszáról tágas körpanoráma nyílik, a tájékozódást feliratos panoráma-rajzok segítik.

(Kéktúra II. turistakalauz)

A nyírfaligeteken át - A Vörös-kereszt

 

A kilátótól a KZ jelzésen, a Hármashatár gerincét követő, fenyvescsoportokon, nyírfaligeteken átvezető gyepes-köves úton kelet felé indulunk. Helyenként lelátunk a Kőszeghegyalja falvaira és Szombathelyre. Leérünk a Velemről felkanyargó műútra, alatta pár lépés az évszázados bükkmatuzsálemek avaros árnyékában gyöngyöző Hörmann-forrás. Elnevezése Hörmann Mihály egykori várnagy emlékét őrzi, aki 1620-ban beengedte Kőszeg várába Bethlen Gábor csapatait, ezért a császári csapatok – a legenda szerint – a forrás közelében kivégezték. A műútra visszatérve a Kháromszögre bízzuk magunkat, ez a Kendig gerincén, befüvesedett, széles panorámát nyújtó irtásfoltok, lucfenyvesek között átkalauzol a Vörös-kereszthez, a rőtfalvai (Rattersdorf) zarándokok régi pihenőhelyéhez. Innen újra a kéktúrát kísérjük. Az Irány-hegyen át füves, páfrányos szegélyű ösvény visz a sziklás Óház-tetőre.

Az Óház-tetői kilátó - A Hét(vezér)-forrás

 

A XI–XII. századi toronyvárat a kőszegi Alsóvár megépítését (XIII. sz.) követően Felső- vagy Óvárnak, Ókőszegnek, majd Óháznak említették. Az erődítmény maradványaira 1996-ban kilátót építettek, tiszta időben még a Schneeberg 2000 m fölé nyúló tömbje is felkéklik a láthatáron. Gyökeres-kőmorzsalékos ösvényen, cserjésaljú bükkök szürke oszlopcsarnokában ereszkedünk le az évszázados matuzsálemek árnyékában csobogó Hét-forráshoz. Valójában ez egy forrás hét kifolyóval, ezektől a vizet hét kővályú vezeti félkörben a gyűjtőmedencébe. A millenniumra építették ki és jelölték meg a kifolyókat a hét magyar vezér nevével. Bükkerdőben, az országhatár közelében emelkedünk, majd a Pintér-hegy csúcsán egy hosszú nyiladék vezet át. Elérjük a Kőszeg feletti szőlőket, balra kitérőt tehetünk az 1936-ban állított, Ausztriából is jól látható Trianoni kereszthez.

A háromtornyú kálváriatemplom - Kőszeg, Jurisics vár

 

Rövidesen a XVIII. században épült, kőfallal körülvett, háromtornyú kálváriatemplom előtt pihenhetünk meg. Tölgyek, gyertyánok mentén a kálvária stációk kápolnácskái kísérnek le Kőszegre, ahol a Jurisics vár mellett a történelmi városmag, s a gyönyörű Fő tér nevezetességei még számos látnivalót kínálnak.

Jurisics tér - Fő tér

 

Utazás

gépkocsival: Budapest – Kőszeg (parkolás); Kőszegről busszal Velembe

közösségi közlekedéssel: vonat: Budapest, Keleti pu. – Szombathely – Kőszeg; busz: Kőszeg – Velem

vonat: Kőszeg – Szombathely – Budapest, Keleti pu. (lásd menetrendek.hu)

Szerző: Berki Zoltán