17. túra: Gömör–Tornai-karszt

A Gömör–Tornai-karszt hegyvidék-elnevezés a történelmi Gömör és Torna vármegyékre utal, melyet a trianoni határ Szlovák- ill. Aggteleki-karszt néven ismert tájegységekre osztott. A térség (a nemzeti park) barlangjai a változatos karsztformákkal egyetemben 1995-ben felkerültek az UNESCO Világörökség listájára. A karsztvidék a nyári országjárásoknak kedvelt célpontja, ezért erre is két, reményeink szerint felejthetetlen túraprogramot készítettünk. Először a Baradla-barlang talán leglátványosabb Vörös-tó –Jósvafő szakaszát felfűző ún. középtúrát illesztjük be egy Jósvafő környékén barangoló, látnivalókban gazdag körkirándulásba, majd a már Szlovákiában húzódó, varázslatos Szádelői-szurdokvölgy felfedezésére indulunk. Jósvafő, a hegyek közé ékelődött, a Jósva, a Kecső- és a Tohonya-patak összefolyásának katlanjában húzódó szép fekvésű falu nehezen enged el…

A szép fekvésű Jósvafő - nehezen engedi el a látogatót...

Jósvafő rangos műemléképülete a domboldalon álló református templom, amelynek nyugati részét az 1399-ben már fennállott középkori templom falai alkotják. Feltehetően az épületet övező kőfal is középkori. A templom mellett áll a XVIII. századi barokk harangtorony. Feljebb, a domboldalon terül el a temető, ahol régi, faragott fejfákat is találunk. A sírok mind kelet felé tekintenek, ősi idők emléke ez is. Figyelemre méltó a jósvafői tájház-falumúzeum, ahol egy jellegzetes jósvafői falusi porta lakó- és gazdasági épületeit régi bútorokkal és használati eszközökkel rendezték be. A tájház kapujával szemben álló felújított épület eredetileg vízimalom volt, ma mint fogadó várja vendégeit.

(Kéktúra I. turistakalauz)

A Jósva és a Tohonya-patak összefolyása - A Tohonya-fennsík

Először tegyünk egy sétát a gyepes Tohonya-fennsík, a csörgedezve szaladó Tohonya-patak szurdoka és a hucul ménesnek otthont adó, a Nagy-oldal sziklás homloka alatt húzódó vadvirágos Kuriszlán-fennsík felfűzésével a Tohonya–Kuriszlán tanösvényen (S jelzés).

A vadvirágos Kuriszlán-fennsík - Medve-sziklák

Jósvafőre visszaérve a régi malomépület mellett, a malomárok partján érjük el a Baradla tanösvény szintén S jelzésű útvonalát. Ezen balra indulunk, az első látnivaló a Béke-barlang vizét ontó Komlós-forrás. Egy rövid műútszakasz után jobbra, árnyas mélyútra térünk, a Béke-barlang mesterséges bejárata mellett, sűrű, sötét bükkösben kapaszkodunk.A Hollós-töbör hideget lehelő tölcsérét megkerülve felérünk a Somos-tető nyergébe, Gömör és Torna hajdani határára. Füves ereszkedő jön, szinte brummognak a környezetükből kipreparálódott alakzatok, a Medve-sziklák, majd megcsillan a vörös agyaggal eltömődött hajdani víznyelő töbrében kialakult, zsombékos Vörös-tó tükre.

A Vörös-tó - Tengerszem

A Baradla-barlang vörös-tói bejárata innen már csak pár perc. A Baradla-barlang jósvafői kijáratáig vezető középtúra az 1890-ben kiépített táró lépcsőin vezet le a barlang főágába, s azt követve, több gyönyörű cseppkőképződmény (Halszárító, Alabástrom-szobor, Csillagvizsgáló stb.) és az Óriások terme érintésével kalauzol át a jósvafői kijárathoz. A S jelzésen leereszkedünk a Törőfej-vögybe, elérjük a Jósva patak „főjét”, hazánk legbővizűbb karsztforrását. Megpillantjuk a smaragdzöld Tengerszem tükrét, a patak felduzzasztásával 1930-ban kialakított, dús lombok ölelésében megbújó festői tavacskát. Egykor innen, a vízenergiát hasznosítva biztosították a barlang jósvafői szakaszának világítását. A Tengerszem zárógátja alatt balra, a régi malomárok mellett sétálhatunk vissza Jósvafőre.

Utazás

gépkocsival: Budapest – Eger – Szilvásvárad – Putnok – Ragály – Aggtelek – Jósvafő (és vissza)

közösségi közlekedéssel: Budapest, Stadion autóbusz-pu. – Eger – Aggtelek – Jósvafő (busz) és vissza (lásd menetrendek.hu)

Szerző: Berki Zoltán