14. túra: Zempléni-hegység

A hazánk északkeleti szegletében húzódó, a Felvidék hangulatát idéző Zempléni-hegység természeti és kultúrtörténeti látnivalóinak felkeresése leginkább a nyári üdülések vagy a hosszú hétvégék programja, de ha szeretünk autózni vagy vonatozni, akár egy-egy felejthetetlen napra is leugorhatunk.

Sátoraljaújhely - Hegyköz és Nagy-Milic

A Sátoraljaújhely felett magasodó, szubvulkáni eredetű Sátoros-hegyek látnivalói, különleges turisztikai attrakciói igazi vakációindító, családi programot kínálnak. Sátoraljaújhely központjában egymáshoz közel sorakoznak a megtekintésre érdemes nevezetességek (plébániatemplom, Nimfás-kút, Kossuth Lajos szobra, volt vármegyeháza, református templom, Kazinczy Ferenc Múzeum), így gyorsan eltelik az idő a Kalandpark felé tartó busz vagy a gumikerekű kisvasút indulásáig. A 2000-es évek elejétől kiépült Zemplén Kalandpark központjában az első programunk a hegyoldal erdejében szerpentinező nyári bobpálya kipróbálása lehet. A következő élményutazást az 1332 m hosszú, szűk 400 m szintkülönbséget leküzdő, a Magas-hegy (514 m) csúcsára épített libegő kínálja. Végpontjáról már csak egy rövid lépcsősor a kilátó. A legfelső teraszról a Nagy-Milic kéklő hegycsoportjától Tokajig az egész hegységet beláthatjuk, feltűnik a regéci várrom is, kelet felé a Bodrogköz végtelen lapálya húzódik. A következő, adrenalin-emelő attrakció a Zsólyomka-völgy szurdoka felett a Szár-hegy (345 m) tetejére vezető Sólyom átcsúszópálya, de a Dongó kabinos felvonót is választhatjuk.

Sólyom átcsúszópálya - Dongó kabinos felvonó

A Szár-hegy platóján álló, 1935-ben állított 100. Országzászlót és az 1938-ban emelt, a Szent Koronát mintázó Szent István kápolnát elhagyva a városközpont felé indulunk (Kháromszög), a szerpentinező sétautat a Magyar Kálvária szívszorító stációi szegélyezik.

Szent István kápolna - Magyar Kálvária

A történelmi Sátoraljaújhelyen keresztülcsörgedező, szelíd Ronyvát Trianonban „hajózható folyóvá” minősítették, s a patakot szigorú államhatárrá nyilvánították. Így nemcsak Rákóczi szülőfaluja, a közeli Borsi, hanem a város egy része is Csehszlovákiához került. Szepesi Bódog piarista atya ekkor kezdeményezte, hogy a szép fekvésű csúcsra szerpentinutat építsenek, s mellette – a Krisztus szenvedéseit bemutató kálváriák stációihoz hasonlóan – emlékművek állításával örökítsék meg az elcsatolt területek 38 városának nevét. Az országos közadakozásból megépült Magyar Kálváriát 1936. október 4-én, többezer fős ünnepségen avatták fel. A kőbástyákon a határokon túlra került magyar városok címere és emléktáblája került elhelyezésre. A Kárpát-medence e páratlan műemlékegyüttesét a II. világháború utáni kommunista rendszer pusztulásra ítélte, emléktábláit, címereit szétverette. A rendszerváltozás, 1990 után közadakozásból kezdődött meg az eredeti formában történő teljeskörű újjáépítés.

(Zempléni-hegység turistakalauz 4. túra)

Az utolsó hajtűkanyar után, egy szép kilátóhelyen, a békediktátum aláírásának 100. évfordulóján, 2020. júniusában avatták fel a Centenáriumi Turulszobrot (lásd videó). A Magyar Kálvária várkapura emlékeztető bejáratán át érünk le a Zsólyomka-völgybe – balra kitérőt tehetünk a hangulatos pincesorhoz –, hamarosan Sátoraljaújhely városközpontjában pihenhetünk meg.

 

Utazás

gépkocsival: Budapest  – Miskolc – Sátoraljaújhely, Zemplén Kalandpark és vissza

közösségi közlekedéssel: Budapest, Keleti pu. – Sátoraljaújhely vonattal és vissza (lásd menetrendek.hu)

Sátoraljaújhely szépen felújított vasútállomásáról, vagy a városközpontból (Kazinczy F. u.) a Hegyközbe, Pálháza felé tartó buszjáratokkal a Torzsás megállóig kell utazni, onnan szűk negyedórás séta a Zemplén Kalandpark fogadóközpontja (lásd menetrendek.hu). Sátoraljaújhely belvárosát a Zemplén Kalandparkkal menetrend szerinti gumikerekű kisvonat köti össze (lásd Facebook: Újhelyi Futrinka)

Szerző: Berki Zoltán