2. túra: Pilis

Gyalogtúra - Barangolás a Kevélyek csúcsai körül

Útvonal: Csobánka – Oszoly-csúcs – Mackó-barlang – Kevély-nyereg – Nagy-Kevély – Csobánka (vagy Pilisborosjenő)

Táv: 8 km Időtartam: 4 óra Nehézségi fok: középnehéz

Az üledékes kőzetek alkotta Pilis vonulatának délkeleti részét a „Kevélyek” hegycsoportja alkotja. A Kis- és a Nagy-Kevély hófehér mészkősziklák koronázta, a szabályos ívű Kevély-nyereggel elválasztott napsütötte, sziklagyepes sasbérceit tavasszal a legcélszerűbb felkeresni.

Csobánka hangulatos régi főteréről (parkoló, buszmegálló) a S+ jelzésen indulunk, az Oszoly híres, sziklamászóhelyként ismert zord sziklaormai között kapaszkodunk fel (S→S háromszög) a magashegységekre emlékeztető, kettős kereszttel ékesített Oszoly-csúcsra.

Fenséges kilátás nyílik Csobánkára és a Pilis vonulatára. Az Oszoly-nyeregből a S jelzés vezetésére bízzuk magunkat. A Csúcs-hegy csenevész tölgyessel benőtt hajdani kőfejtőinek peremén, s a Majdán-nyergen át már a Kis-Kevély hűvös, bükkerdős oldalában kapaszkodva érjük el a Mackó-barlang hatalmas, mesebeli hangulatú üregét. Csak a brummogás hiányzik belőle.

A Mackó-barlang 11 m széles, 3–5 m magas bejárati nyílása tágas, kb. 10 m hosszú csarnokba vezet, ahonnan két járat indul. Az egyiknek a végén kürtő nyílik a felszínre. A járatok teljes hossza kb. 60 m. Az előcsarnok padozatát borító vastag üledék tudományos feltárása 1912-ben kezdődött Hillebrand Jenő vezetésével. 1957-ben Vértes László végzett ásatásokat, amelynek során a jégkorszak idejéből származó, apróbb állatfajok (madarak és rágcsálók) csontjai mellett barlangi medve és oroszlán, barlangi farkas és hiéna, óriás gímszarvas, rénszarvas, zerge, sőt jégkori szamár csontjai is napvilágra kerültek. A csontok mellett a jégkorszakban élő embercsoportok három kultúrájának emlékeit tárták fel.
(Pilis–Visegrádi-hegység turistakalauz 27. túra)

Oldalazó, árnyas ösvény kanyarog fel a Kevély-nyeregbe (pihenőhely), ahol egykor turistaház is várta a kirándulókat. Az 1928-ban épült, 1992-ben leégett ház emlékét ma már csak egy-egy archív fénykép és a Másfélmillió lépés Magyarországon c. kéktúra-filmsorozat (1979) kockái őrzik.

A nyeregből köves gerincösvény (K háromszög) hív kitérőre a Kis-Kevély sziklás, a Pilisvörösvári-medencét ölelő hegykoszorúra nyíló kilátással jutalmazó csúcsára. A nyeregből a pihenő után az utolsó kaptató következik, a P jelzés a Nagy-Kevély köves-kopáros, gyepes, büszkén uralkodó sasbércére invitál, ahonnan a Kis-Kevély, a Pilis vonulata, a Pilisvörösvári-medence mellett a Budai-hegység, a Hármashatár-hegy is gyönyörűen kirajzolódik.

A továbbinduló dolomitgörgeteges, napsütötte lejtőrétek felett tekergő bércösvény az Ezüst-hegy hosszan elnyúló gerincnyakába ereszkedik, ahol találkozunk a P négyzet útvonalával. Ez jobbra szép erdei fenyvesben leszerpentinezik Pilisborosjenőre, a faluközpontjában a régmúlt hangulatát őrző településre (klasszicista templom, öreg kőhidak). A P négyzet balra a Nagy-Kevély keleti lejtőjén, tavasszal illatozó odvas keltike szőnyegek mentén, kényelmes, szintező gyalogúton kalauzol vissza a Kevély-nyeregbe. Innen – a változatosság kedvéért – a P jelzésen, a Kis-Kevély a Mackó-barlangot rejtő keleti oldala alatt megbújó völgyecske szálerdejében, majd a P+ útvonalán érünk vissza Csobánka főterére.