3. túra: Börzsöny

A Börzsöny, a vulkanikus eredetű, éles gerincekkel, szurdokos patakvölgyekkel szabdalt hegységünk hazánk legvadregényesebb túracélpontjai közé tartozik. A Dél-Börzsöny legvonzóbb vidéke a Dunakanyarra meredek, sziklás bércekkel leszakadó Hegyes-tető – Szent Mihály-hegy csoportja.

Útvonal: Nagymaros – Köves-mező – Hegyes-tető (– Remete-barlang) – Rigó-hegy – Nagymaros

Nagymaros központját (kompállomás, vasútmegálló) a K+ jelzést követve a Köves-mezőre kapaszkodva hagyjuk el. Mire végképp elegünk lesz a makacs emelkedőből, fenn vagyunk (pihenőhely), jutalmunk a dunakanyari, Visegrádra, a Fellegvárra és a Szentendrei-sziget csúcsára nyíló kilátás. Balra, a feketefenyves felé invitáló Országos Kéktúrán már mérsékelt az emelkedő, jórészt tölgyesek kísérnek át a Világos tér tisztására. A fűben mosolygó, sárgán világító tavaszi héricsek sokáig marasztalnak az erdőszéli padon. Nekivágunk az utolsó nagy kaptatónak, a Hegyes-tető hűvös, északi oldalában bükkmatuzsálemek köszöntenek. Mire kifogy belőlünk a szufla, végre felérünk a Hegyes-tetőre.

„A Hegyes-tető 482 m magas csúcsán álló kecses kilátót az Encián Turista Egyesület építette 1939-ben. Az oldalcsigalépcsős tornyot Julianus barátról, az őshazában maradt magyarokat 1236-ban felkutató domonkos rendi szerzetesről nevezték el. Tetőteraszáról gyönyörű kilátás nyílik. Dél felé a Szent Mihály-hegy látszólag két különböző folyóra osztja a Dunát, amelyet Zebegénytől dél felé, Visegrádnál északkeleti irányba, a Szentendrei-sziget csúcsa felé látunk kanyarodni. Visegrád a Fellegvárral innen látszik a legszebben. Keletnek a Naszály háta az uralkodó, északon a Magas-Börzsöny zárja a látóhatárt, északnyugat felé a Nyugat-Börzsöny „süvegei” csúcsosodnak.”

(Börzsöny turistakalauz 1. túra)

Idős tölgyek mellett az idilli nyeregtisztás, az Ürmös-rét, majd erősödő lejtéssel a Szent Mihály-hegy nyergének útcsomópontja következik. Ha a S jelzést választjuk túravezetőnek, az a Szent Mihály-hegy aprócska, erdős csúcsára vezet, ahonnan az Encián Turisták öreg kőpadja mellett, a déli oldal tölgyesében lekanyarog a Rigó-hegy gyepes nyakába. Ha sok még az energiánk és kíváncsiak vagyunk a Dunakanyar legzordabb, sziklás részletére, a K barlang hívásának engedjünk. Az árnyas szálerdő csúszós, féloldalasra kopott ösvényén megkerüljük a Szent Mihály-hegyet, majd a Dobozi-orom sziklás gerincéről embert próbálóan meredeken kell leereszkedjünk a Duna dömösi szorosa feletti sziklák sötét üregéhez, a Remete-barlanghoz.

Lélegzetelállító a kilátás, egy terepasztal villanyvasútjaként szalad a csillogó Duna mellett a vonat, szemben Dömös házait, templomtornyát a mögöttük magasodó Prédikálószék, s a Dobogó-kő felé emelkedő vonulatok őrzik. A S barlang jelzésre bízzuk magunkat. A Remete-völgyet, majd az Ördög-hegy és a Szürke-hegy sziklagyepes, májusban árvalányhajas, a Dunára mindig más-más képpel jutalmazó bérceit kerülgető, fárasztó ösvényünk a Rigó-hegy nyakában torkollik be a könnyebb útvonal S jelzésébe. Ez, majd a S négyzet vezet le Nagymarosra, a gótikus eredetű templomtól már csak pár perc a vasútmegálló vagy a Duna-part kompállomása.

 

Utazás

gépkocsival: Budapest – Vác – Nagymaros és vissza

közösségi közlekedéssel: Budapest Nyugati pu. – Vác – Nagymaros-Visegrád v.m. és vissza (lásd menetrendek.hu)

Szerző: Berki Zoltán