5. túra: Budai-hegység

A Budai-hegység legvadregényesebb kistája a fokozottan védett, egyedi botanikai értékeinek köszönhetően 1995 óta Európa Diplomás Nagy-Szénás és környéke. A gyepes, tavasszal pompás vadvirágszőnyeggel borított festői csúcsról felejthetetlen körkilátás nyílik a Budai-hegységre és a Pilisre.

Túránkat a Budapest – Esztergom vasútvonal Piliscsaba állomásától a város felé indulva kezdjük.  A Knégyzet jelzés betorkollik a Pilisből érkező kéktúra útvonalába, a temetőbe vezető K+ jelzés az országos turistaútvonalat elsőként végigjáró Horváth József (1918–1991) emléktáblával jelölt sírjához vezet. Elhaladunk a XVIII. századi barokk templom (előtte Nepomuki Szt. János szobor) mellett, a település határában balra kiágazó K kápolna jelzésen keressük fel a szép fekvésű, fenyveses kálváriadomb meghitt hangulatú stációit.

A kápolna előtti keresztektől szép a kilátás Piliscsabára. A folytatódó ösvény érinti a hegyoldalban strázsáló Csabai-gombát, a természet szeszélye alakította kavics-márga képződményt, majd az Ördögoltár bizarr dolomit-sziklataraját is. A Kháromszög jelzés segít visszatérni a kéktúrára. Az árnyas, madárdalos Kőris-völgy kényelmesen emelkedő útja mellett az egykori lóitató, az Erzsébet-kút (Eliza-kút) a következő látnivaló. A sziklás völgyfőben, az üdezöld levélruhába öltözött bükkösben kicsit fárasztóbb a meredély, de egy keresztező szintúton kifújhatjuk magunkat. Felérkezünk a Kutya-hegy fenyővel ékesített idilli tisztására, a balra induló füves ösvényünkről feltűnik a Nagy-Szénás. Az utolsó kaptató már a kupolaszerű, felejthetetlen körkilátású, sziklagyepes, szinte mindig szeles kúpra vezet.

A Nagy-Szénás uralkodó kúpjának köves, vadvirágos, árvalányhajfoltokkal tarkított oldalait délen tölgyesbe, északon fenyvesbe ereszkedő éles bordák, mély szurdokvölgyecskék szabdalják. Északnyugat felé a Getére, Piliscsaba és a Nagy-Kopasz felé láthatunk, de a távolban, a Kétágú-hegyen túl az esztergomi bazilika is feltűnik. Északra Pilisszentiván, Pilisvörösvár, a fenyveses Zajnát-hegyek mögött, Pilisszántó felett a Pilis hatalmas tömbje uralkodik. Kelet felé a Kevélyek jellegzetes, kettős csúcsa és a Csúcs-hegy–Virágos-nyereg–Hármashatár-hegy vonulat a meghatározó. Délkeletre a Zsíros-hegy, a Remete-hegy platóján túl pedig a Nagy-Hárs-hegy és méginkább a János-hegy kilátóval ékesített csúcsára tapad a tekintet. Alattunk a terjeszkedő Nagykovácsi utcái, házsorai mögött a Fekete-hegyek zöldbundás háta (kilátó a Nagy-Kopaszon) uralja a déli, a Kutya-hegy pedig a nyugati látóhatárt.

(Budai-hg. turistakalauz, 1. túra)

Hófehér szikladarabok mellett, oldalazva ereszkedünk le a hegyről, de átsétálhatunk az ikerkúpra is, hiszen a panoráma lépésről-lépésre más-más élményt kínál. Az egykori turistaház (1926–1975) emlékhelyétől szintben, fenyvesben kanyargó utunktól balra, a fenyők közt rejtőző domb tisztása egy újabb panoráma-ponttal ajándékozza meg a figyelmes vándort. A János-hegy jellegzetes sziluettje kísér le a Felső-Zsíros-hegy platójára, az erdőszélre. Elérjük a balra kiágazó, az Antal-árok szurdokvölgyébe ereszkedő S jelzés kiágazását. A völgyfőben álló öreg képoszlop a Nagykovácsi és Pilisszentiván közötti régi összekötő útvonal mementója. A Zsíros-hegy hűvös, északi oldalának feketefenyvesei kísérnek le Pilisszentivánra. A felújított, XVIII.századi barokk templom mellett jobbra, a Kovács-hegyen át érkezünk meg Pilisvörösvár vasútállomására.

További fotók a túráról:

Utazás

gépkocsival: Budapest (– Solymár) – Pilisvörösvár vá., tovább Piliscsabára vonattal

közösségi közlekedéssel: Budapest Nyugati pu. – Pilisvörösvár – Piliscsaba vá. (lásd menetrendek.hu)

Visszautazás

gépkocsival: Pilisvörösvár vá. (– Solymár) – Budapest

közösségi közlekedéssel: Pilisvörösvár vá. – Budapest Nyugati pu. (lásd menetrendek.hu)

Szerző: Berki Zoltán