4. túra: Gerecse
Gyalogtúra – Vándorlás a Hegyes-kő és a Gete sasbércein
Útvonal: Tokod, pincék – Hegyes-kő – Tokod – Gete - Dorog
Táv: 10 km Időtartam: 5 óra Nehézség: középnehéz
A Gerecse keleti, jellemzően dachsteini mészkő alkotta vonulatának napsütötte, sziklagyepes, kopáros csúcsait tavasszal érdemes felkeresni. A szép kilátópontokat az Országos Kéktúra a turistaforgalomból érdemtelenül kieső tokodi pincék – Dorog szakasza fűzi fel.
A „Tokodi pincék” buszmegállót a településtől 2 km-rel nyugatra, a táti országút elágazásánál érjük el. Mielőtt Dorog felé megkezdenénk a kirándulást, érdemes nyugat felé besétálni az idilli völgyecskében húzódó pincék virágzó gyümölcsfás, szőlőskertes présházai közé, a múltidéző hangulatról még egy öreg kerekeskút is gondoskodik. A tokodi országutat jobbra, egy benőtt vízmosást kísérve, elhagyott kertek, öreg diófák mellett kapaszkodva hagyjuk el, felérünk az első gyepes, hófehér mészkősziklás gerinc-kiemelkedésre, a Kis-kő nyitott kúpjára. Az innen nyíló kilátás az előttünk húzódó füves nyereg mögött magasodó sziklacsúcsról, a méltatlanul kevéssé ismert Hegyes-kőről teljesedik ki igazán.
A Hegyes-kő sziklakoronájáról jól látszik a Duna, Nyergesújfalu, Tát, Tokod, Esztergom a bazilikával, a Mária Valéria híddal, a folyó túloldalán a szlovákiai Párkány (Štúrovo). Északkelet felé az Esztergom feletti Vaskapu-hegy mögött a Helembai-hegység (Burda) sziklafala is kivehető, sőt a távolban jól felismerhetők a Börzsöny jellegzetes csúcsai. Nyugat felé a fenyveses Kő-hegy szürke, távolabb a bajóti Öreg-kő hófehér sziklafala jól azonosítható. Ettől délre megpillantjuk a péliföldszentkereszti templom tornyát, a távolban a Kecske-kő kőbányája mögött a Gerecse tv-tornyos háta – tőle jobbra a Vízválasztó nyerge – zárja a látóhatárt.
(Gerecse–Vértes–Velencei-hegység turistakalauz, Országos Kéktúra)
A kéktúra a gyepes nyeregből – ahonnan a sárisápi völgyre pillanthatunk – a Hegyes-kő feketefenyők ölelte fehér, félrebillent, pados mészkősziklái alatt Tokodra ereszkedik. A települést rögtön jobbra elhagyjuk, akácos mélyút, majd balra a cserjés hegyoldal vízmosásos ösvénye visz fel az Öreg-kő fenyvesébe. Becsüljük meg a rövid, köves lejtőt, a nyitott nyeregbe kilépve a Gete trapéz alakú, hatalmas hegytömbje állja utunkat. (A büszkén kiemelkedő, uralkodó sasbérc oldalában rendezték az első hazai síversenyt 1908-ban.)
Embertpróbálóan meredek az ösvény, de fenn – ahogy szokták ilyenkor mondani – a kilátás minden nehézségért kárpótol. A fenyvesszéli, tavaszi héricses tisztáson érdemes megpihenni.
Jól látszik Tokod, a Hegyes-kő, a Kő-hegy, a bajóti Öreg-kő fehér „homloka”, a kedvesen megbúvó péliföldszentkereszti templom, a Vízválasztó nyerge és a Gerecse bérce, de feltűnnek Tát és Nyergesújfalu házai is.
A Nagy-Gete csúcsa (tervezett kilátó) innen csak pár lépés, a napsütötte hegyperemről Sárisápra láthatunk. Hosszú, kellemesen lejtő bércvándorlás áll előttünk, egy gerincorról felkéklenek a Pilis és a Budai-hegység jellegzetes vonulatai. A kéktúra elkanyarodik Csolnok, a régi bányászemlékekben gazdag (Bányamúzeum, Szent Borbála templom) település mellett, majd néhány felhagyott bányatelepet érintve, a XVIII. sz.-i barokk templom mögött beér Dorogra, a Városházához.
Utazás
gépkocsival: Budapest – Piliscsaba – Dorog, Városháza és vissza
közösségi közlekedéssel: Budapest Nyugati pu. – Pilisvörösvár – Dorog vá. és vissza (lásd menetrendek.hu)
Túránk kezdőpontját, a „Tokod, pincék” buszmegállót az Esztergom – Úny buszvonalon, a naponta közlekedő, Dorog, Városházától 10:10-kor induló járattal közelíthetjük meg. A Városháza Dorog vasútállomásától az Országos Kéktúrán (a Reimann Bányászattörténeti Miniverzum érintésével) csupán pár perc séta, így legoptimálisabb a Bp. Nyugati pályaudvarról 8:51-kor induló esztergomi vonatot igénybe venni.
Szerző: Berki Zoltán
