Érdekességek - Egy kis turistatérképes múlt

Többségében 1909 és 1931 között, a Magyar Királyi Állami Térképészet kiadásában, a ma már legendás, angyalos címlapú „Kirándulók térképei” sorozatban jelentek meg hazánk első „igazi” turistatérképei.

Az igényes, sőt művészi színvonalú alkotások kiadását elsöpörte a háború, majd a kommunista hatalomátvétel. „A múltat végképp eltörölni” akaró diktatúra begyűjtötte, bezúzatta a kiváló turistatérkép-sorozat példányait. A Rákosi-korszak legsötétebb éveiben csak az 1953-ban, a Sport  Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelent „portyavezető” könyvek mellékletei (vázlatai) adtak némi ködös támpontot egy-egy hegység turistaútjairól.

A Börzsöny címlapja és vázlata

Az 1954-ben alapított Kartográfiai Vállalat 1956-ban adta ki az első kísérleti „turistatérkép-szerűséget”, a Pilist. Sokat mondó, hogy a domborzatábrázolás nélkül, szögletesen kanyargó vasutakkal és közutakkal megjelent „turistatérkép” címlapjára az volt írva, hogy „A Pilis turistaútjai” – megadott méretarány nélkül.

Az 1958–1978 közötti időszak, a „11 Ft-os sorozat” turistatérképei sem voltak alkalmasak arra, hogy a jelzett utakról valaki letérjen, persze a turistautak is pontatlanok voltak – nemcsak az elnagyolt domborzat, a kedvezőtlen méretarányok és a politikailag előírt torzítások miatt.

1979-ben kezdődhetett meg egy új, alapvetően mérethelyes, a korábbinál jóval gazdagabb jelkulcsú, bővített, lényegében egységes turistatérkép-sorozat elkészítése, kiadása, de – miután viszonylag pontosan elkészültek – még ezek is minimális torzításra kerültek. A terepen ezt nem lehetett észrevenni, de ha valaki a térképek alapján akart volna egy ágyúval célba lőni, vagyis kezet emelni a „munkás-paraszt hatalomra”, bizony nem talált volna. Ne felejtsük, azok az idők még nem a mobiltelefonról, a GPS-ről és a Google Earth-ről, hanem a közutakon kihelyezett „Fényképezni tilos!” KRESZ-táblákról szóltak – melyek alapján persze bárki megtudhatta, a környéken valamilyen ”titkos” objektum van.

Az 1980-as évek sorozatának „politikai felügyeletének” legjellemzőbbjei közé tartozott a kifedésre kötelezett területek minisztériumi előírásai mellett pl. az országhatáron túli területek ábrázolásának teljes tilalma, a távvezetékek, iparvasutak jelölésének tiltása, a szomszédos hegységek, vidékek turistatérképeinek – az összeilleszthetőséget ellehetetlenítő – eltérő méretarányú elkészíttetése [pl. Bakony (keleti rész) 1:80.000, Bakony (nyugati rész) 1:60.000, Pilis (1:40.000), Börzsöny (1:60.000) – ez utóbbi címlapja látható itt).

Ha pedig egy új kiadás véletlenül átcsúszott a többkörös cenzúrán, s kiderült, valami mégis elkerülte a felettes felügyeleti szervek figyelmét, kemény intézkedésekre került sor. Ilyen volt pl. a már Csehszlovák Szocialista Köztársaság területére eső somoskői vár címlapon történt grafikai (!) megjelenítése miatt a Karancs, Medves és a Heves-Borsodi-dombság turistatérkép visszavonása, ill. a bujáki katonatiszti üdülő és környékének térképi ábrázolása – sajnos volt ott egy „Üdülő” felirat is – miatt a Cserhát turistatérkép első kiadásának könyvesboltokból történt begyűjtése és bezúzatása. Még az 1980-as évek második felében is megtörtént, hogy a Pilis-tetőre, a Lajosforrás melletti Lom-hegyre és az Urak asztalára telepített katonai bázisok miatt ezeket (az egyébként a térkép közepén, látogatott helyszínek közelében fekvő) területeket kifedésre írták elő, s ma sem tudjuk, hogy sikerült ezt akkoriban „kisakkozni”. A helyzet komolyságát (vagy komolytalanságát) jól mutatja, hogy az Urak asztala hegyoldalából elterelték az Országos Kéktúrát egy távolabbi, kerülő útvonalra, ahonnan – az eredeti útvonallal ellentétben – már jól látszott, a hegytetőn furcsa, titokzatos objektumok vannak…

Mindez persze már a múlt, ma már csak mosolygunk ezeken a szabályozásokon, melyeket elsöpörtek 1989–90 politikai eseményei. Az 1990-es évektől fokozatosan, digitális újraszerkesztéssel megjelent turistatérképeink, majd turistakalauzaink immár szabadon, szakmailag és technikailag igényesen, felhasználóbarátan segítik Magyarország hegy- és dombvidékeinek turizmusát, hazánk tájainak megismerését..