9. túra: Bükk fennsík - 1. rész

Gyalogtúra – Vándorlás a Bükk fennsík „kövein” 1. rész
Útvonal: Bánya-hegy, bánkúti elágazás – Kis-Kőhát nyerge – Három-kő – Tar-kő – Stimeczház vá.
Táv: 10 km Időtartam: 4,5 óra Nehézségi szint: könnyű
Hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége a mészkő alkotta, karsztformákban gazdag Bükk, nemzeti parkunk. A fennsíkjának déli peremén sorakozó, egy-egy „kőnek” nevezett sziklaletörések végigjárása Magyarország legnagyszerűbb túraélményei közé tartozik. A pompás útvonalat két részben, két kirándulásnapra osztva mutatjuk be. A Felsőtárkány és Lillafüred között a Bükköt végtelen kanyargással átszelő hegyi országút 1930-ban épült. A csak hétvégén közlekedő Eger–Felsőtárkány–Miskolc buszjárat „Bánkúti menedékház elágazás”megállójától, 700 m magasságból indulunk. Az elágazásból a fennsíkra szerpentinező (sorompóval lezárt) műút kanyarjait bükkösben vágja át a Znégyzet jelzésű turistaút ösvénye. A Bánya-hegy nyergében rátérünk a Z jelzésre, az egykor Egert Diósgyőr várával összekötő Török útra. Az oszmánok nyomát már régen belepte a fű. Felérünk a Bükk-fennsíkra, a Kis-Kőhát nyergébe. A tisztásról balra a Zháromszög kalauzol tovább, a vadregényes, avaros ösvény hófehér mészkőrögök mentén, öreg bükkök árnyékában a plató peremén kanyarog. Egy sziklakopáros szakaszról feltűnik a Mátra, a Kékes. Sűrű, sötét bükkerdőből lépünk ki a Három-kő sziklaormának tetején húzódó vadvirágos, leheveredésre csábító rétre. Gyönyörű az Eger felé nyíló kilátás, de feltűnik a következő állomásunk, a Tar-kő zord orma is. Továbbindulva leérünk a Keskeny-rétre, egy bükkmatuzsálem csonkja mellett, egy töbör füves tölcsérének oldalában oson tovább a gyalogút. Balra rátérünk az Országos Kéktúrára, mesebeli bükkök alatt, sziklás, mészköves-karros, „ördögszántásos” ösvény (Kháromszög) vezet ki a Tar-kő (949 m) sziklahomlokára
![]() |
![]() |
A Tar-kőről gyönyörű kilátás nyílik. Kelet felé az első bükki „kő”, a Három-kő sziklái látszanak. Délkelet felé jól látszik a Hór-völgy és környékének szabdalt vidéke, szinte alattunk Felsőtárkány medencéje, mellette a Vár-hegy gerince, azon túl Eger. Délnyugat felé lent a Vörös-kő sziklacsoportja, messzebb a Bükk-fennsík déli peremletörése és a formás Kerek-hegy. Tiszta időben a Mátra is kirajzolódik.
![]() |
![]() |
Visszatérünk a kéktúrára, kőrisek mentén ereszkedünk le a muhi csatából menekülő IV. Béla, vagy talán a Szilvásvárad feletti Gerennavárba tartó Nagy Lajos emlékét őrző Király útra. Jobbra kitérőt tehetünk a 180–200 éves faóriások bükkerdőrészletébe, a híres Őserdőbe. Túránkat balra (Z) lefelé, a Toldi-kapun át folytatjuk – az elnevezés a fennsík feljáróútjára utal. A K+ a Kecskor gyertyános-tölgyes, hosszú, keskeny gerincén vezet le a Vörös-kő-völgybe, a Stimeczházhoz. A tisztáson már ott vár a felsőtárkányi kisvasút barátságos, piros mozdonya, zöld, nyitott kocsija. A környék völgyeit feltáró, fénykorában mintegy 40 km hosszú hálózatból csak ez, a Felsőtárkánnyal összekötő, 5 km hosszú, hangulatos szakasz őrzi a régmúltat.
Utazás
gépkocsival: Bp. – Eger – Felsőtárkány, kisvasút vá. (parkolás) és vissza
közösségi közlekedéssel: Bp. Keleti pu. (i. 6:30) – Hatvan – Eger vonattal és vissza
Túránk kezdőpontját, a „Bánkúti menedékház elágazás” buszmegállót a csak szombatonként (!) Eger vasútállomástól 9:00-kor induló Eger – Felsőtárkány – Miskolc buszjárattal érhetjük el. A túra végpontjáról a Stimeczház (i. 15:20) – Felsőtárkány kisvonattal, majd Felsőtárkányból busszal térhetünk vissza Egerbe (lásd menetrendek.hu ill. www.egererdo.hu).
Szerző: Berki Zoltán