24. túra: Börzsöny

Hazánk legvadregényesebbnek tartott hegyvidéke a vulkanikus eredetű Börzsöny, melynek a központi része, a sziklás hegygerincekkel, mély szurdokvölgyekkel szabdalt Magas-Börzsöny a természetjárók paradicsoma. Túránk a talán legkényelmesebb útvonalon vezet fel a hegység legmagasabb csúcsára, a kilátóval ékesített Csóványosra. A hegység keleti lábánál fekvő Diósjenőt autóval is, vonattal is a nógrádi várhegy mellett érhetjük el. Diósjenő vasútállomásától a PX jelzésen végig kell sétálni a falun, az autósok a település nyugati végén, az erdőszélnél parkolhatnak le. A Z és a PX jeleket követjük – a szokatlan jelzés a hajdani magas-börzsönyi sítúra-útvonal emléke. A királyházai műútról balra, tölgyes, majd bükkös ösvényén emelkedünk, a Dugóhúzónak nevezett völgyfő avaros mélyútján (PX) kapaszkodunk fel a Csehvár nyergébe.

A Csehvár és a Foltán-kereszt

A kiugró kúpon – ahová a PL tesz kitérőt – már csak a hegyoldalban körbefutó sáncgyűrű emlékeztet az Árpád-kori erősségre. Elnevezése hajdani birtokosára, a Lévai Cseh családra utal. Oldalazva érünk fel a Magas-hegy nyergébe, a diósjenői tanösvény itt álló táblája a csúcs őskori földvárát mutatja be. A mesebeli, öreg erdei fenyőknél elhagyjuk a Z jelzést, a PX balra, a Bárány-bérc fiatal bükkösében kényelmesen emelkedve kanyarog. A Verebes-kaszáló napos tisztásán megpihenhetünk, majd szép szálerdőben felérünk a Foltán-kereszt rétjére (pihenőhely). Az 1890-ben állított kőkereszt az orvvadászok áldozatává vált Foltán (nem Fultán, ahogy a kereszten áll) János emlékét őrzi. Az Országos Kéktúrán folytatjuk az utat, amikor felkapaszkodunk a Három-hárs gerincre, utunk a bükkök szürke oszlopcsarnoka mellett panorámasétánnyá válik.

A Háromhárs-gerinc

A Szén-patak-völgy felett egészen a Dunakanyarig kalandozhat a tekintet. Az Árva-kúti-rét közelében emléktábla hirdeti, hogy az egykori erdőbirtokos „Sváb Sándor 1910  szept. 18-án itt lőtt egy kapitális bikát”. Nekivágunk az utolsó, sziklás, köves kaptatónak, melynek végén a Csóványos tetején pihenhetünk meg.

A Magas-Börzsöny a Csóványosról - A Nyír-rét nyiladék

A Csóványos (938 m) elnevezése a csalán/csóvány szóból származik. Az Ipoly Erdő Zrt. 2014-ben adta át a korábbi geodéziai torony betonszerkezetének felhasználásával épült négyszintes, 22,6 m magas, tájba illő, vörösfenyő burkolattal ellátott új kilátót. A legfelső szintről az ország egyik legszebb hegyvidéki körkilátása nyílik. Északnyugat felé a látóhatárt a Vár-bükk – Holló-kő hullámos bérce, az ún. nyugati gerinc zárja le. Ez a Magos-fa – Csóványos – Hangyás-bérc – Nagy-Hideg-hegy – Nagy-Inóc 800–900 m magas főgerincszakasszal hazánk legszebb hegyvidéki katlanját – az egykori vulkáni krátert – fogja közre. Belsejét számos, a főgerincről leereszkedő 600–700 m magas, sziklás mellékgerinc, ill. mélyen bevágódott, szurdokjellegű patakvölgy szabdalja, teszi rendkívül változatossá, összefüggő erdőségei révén zord, hegyvidéki tájjá. Dél felé a lefutó gerincek fokozatosan simulnak bele a szokolyai, kóspallagi medencébe. Messzebb a Dél-Börzsöny, majd a Visegrádi-hegység hosszan elnyúló hegye, Dobogó-kő zárja a látóhatárt. Délkeletre a Naszály háta és a Vörös-kő között kirajzolódik a Szentendrei-szigetet alkotó váci és szentendrei Duna-ág.

(Börzsöny turistakalauz, 1. túra)

A csúcsról a Z és a Pháromszög jelzés a bükkerdei lénia, a Nyír-réti-nyiladék mellett a Varsa-tetőre ereszkedik. A Pháromszög elágazása után már csak a Z jelzésre kell figyelnünk egészen Diósjenőig.

Diósjenő felé - Az Alsó-Hinta-rét

A bükkös gerinc avaros ösvényén gyorsan jutunk előre, a délutáni napsütés festői színekbe öltözteti az idilli Alsó-Hinta-rét egy-egy öreg hagyásfa őrizte pázsitját. Újra bezárul a bükkerdő rengetege, elhaladunk a hajdani erdőbirtokos Sváb család 1945-ben leégett Nyír-réti vadászkastélyának emlékhelye mellett, majd a Málna-hegy és a Cigányvárnak nevezett hegyoldal erdeiben lejutunk a Kemence-patak völgyébe. A szemközti emelkedőn felmegyünk a Magas-hegy délelőttről már ismert, fenyőfás nyergébe, innen a Z jelzésen hamarosan visszaérünk Diósjenőre.

 

Utazás

gépkocsival: Budapest – Vác – Szendehely – Nógrád – Diósjenő és vissza

közösségi közlekedéssel: Budapest, Nyugati pu. – Vác/Vác – Diósjenő (vonat, lásd menetrendek.hu)

Szerző: Berki Zoltán