Gyalogtúra – Kellemes őszi séta a napsütötte Pilis-tetőn .........................
Útvonal: Két-bükkfa-nyereg – Fekete-kő – Pilis – Szántói-kőfülke – Pilisszentkereszt
Táv: 10 km Időtartam: 4,5 óra Nehézségi szint: könnyű
A Pilis hegység névadó, hatalmas hegytömbjének a felkeresésére – idősebbeknek is – az ősz a legkiválóbb időszak. A 756 m-es magasságot elérő, fennsík jellegű vonulat túrájának legpraktikusabb kiindulópontja a Pomáz–Dobogókő buszjárattal megközelíthető Két-bükkfa-nyereg (580 m), az esztergomi műút elágazása. Kirándulásunkat tehát a vulkanikus Visegrádi-hg. és a mészkő alkotta „Pilis hágójából”, a Két-bükkfa-nyereg (buszmegálló) országút-elágazásából, a pilis-tetői (lezárt) aszfaltút mellett induló Z+ ösvényén kezdjük.
|
|
|
A Nagy-Szoplák magaslatát kerüljük, a sarjerdőt elhagyva gyönyörű szálbükkös szürke oszlopcsarnokán vág keresztül az avaros gyalogút. A jobbra kiágazó Zháromszög jelzésen érdemes kitérőt tenni a Fekete-kő mészkőormára, a Pilis egyik legvadregényesebb sziklaletörésére (Peták István emléktáblája). Gyönyörű a szentléleki katlanra és a Fekete-hegyre nyíló kilátás. A Z+, majd a Z jelzésen, a Nagy-Szoplák bükkösében folytatjuk az utat, felérünk a Nagy-Bodzás nyergébe, melyet több legenda nyomán „Simon halálának” neveznek. Még egy kicsit emelkedik az út, már a Pilis hegytömbjének déli oldalának cserjés-tölgyesében járunk, bár itt is álldogál egy-egy bükkmatuzsálem. Jobbra a hegyoldal kis kopáros panoráma-tisztása pompás pihenőhely. Átvágunk az Orosdy-réten, a balra leágazó Zháromszög a 2014-ben átadott, a Pilis csúcsán álló Boldog Özséb kilátóhoz hívogat. Elnevezése a pálos rend alapítójának emlékét őrzi. A Z jelzés a csenevész tölgyessel borított, napos tisztásokkal tagolt sziklás, köves hegyoldalban sétányszerűen szerpentinező széles Grófi úton, túránk leglátványosabb szakaszán folytatódik.
|
|
A Grófi út keleti szerpentinkanyarjaiból kiválóan látszik a pilisszántó–pilisvörösvári medence, a Hosszú-hegy széles, erdős háta, a Ziribár-hegy süvege, s a Kevélyek sziluettje, de feltűnnek a Budai-hegység jellegzetes pontjai, a Nagy-szénás–Zsíros-hegy vonulat és a Hármashatár-hegy is. A napos, meleg, hófehér mészkőrögökkel tarkított, sziklagyepes lejtők számos védett virág élőhelyei. A Pilis délkelet felé letörő orma a sárkányrepülők kedvelt helye, a nyaranta felforrósodó hegyoldalak meleg légáramlatait pedig a paplanernyősök „lovagolják meg”.
(Pilis–Visegrádi-hg. turistakalauz, 21. túra)
|
|
A régi kocsiút megkerüli a Pilisről lefutó mészkőtarajos gerinc kiugró orrát, a László kúpját, az utolsó kilátópontot. Árnyas, sűrű tölgyesben ereszkedik az oldalút, a Pilis keleti hegyfala alá érve jobbra (Zkör) a Trézsi-kút forrását is megkereshetjük, sőt a 2018-ban festett Zbarlang jelzésen a Szántói-kőfülkét, a feltárt leletek alapján (pilisszántói kultúra) a jégkorszak embere is lakta barlangüreget is megtekinthetjük. A Magas-hegy nyakában balra, a P jelzésre térünk, ez a vörösagyagos Piros-földek szélén, a Pilisre nyíló panorámával, a kálvária mellett levezet Pilisszentkeresztre.
Utazás
gépkocsival: Budapest – Pomáz – Pilisszentkereszt (parkolás), onnan busszal a Két-bükkfa-nyeregig
vissza: Pilisszentkereszt – Pilisszántó – Pilisvörösvár – Budapest
közösségi közlekedéssel: Budapest – Pomáz (H5 HÉV), Pomáz – Két-bükkfa-nyereg (busz, lásd menetrendek.hu)
vissza: Pilisszentkereszt – Pomáz (busz), Pomáz – Budapest (H5 HÉV)
Szerző: Berki Zoltán
