15. túra: Zempléni-hegység

A Zempléni-hegység természeti és kultúrtörténeti látnivalóinak felkeresése leginkább a nyári üdülések, a „hosszú hétvégék” programja – írtuk legutóbb a Sátoros-hegyekben kalandozva. Ennek megfelelően még két, látnivalókban gazdag, nem szokványos szervezésű túraajánlatot adunk a hegységből.

Túránkat Füzér településközpontjából (Nagy-Milic Natúrpark Látogatóközpont, XVIII.századi, festett, famennyezetű ref. templom, tájház) vagy a Várhegy mögötti parkolóból kezdjük. Észak felé indulunk, a Nagy-Milic hegycsoport lábát kísérő széles, kerékpáros útvonalon jutunk át a K+ turistaútjára. Ezen már komiszabb az emelkedő, szerencsére hamar felérünk az árnyas, hűs bükkös szálerdőbe. A Hideg-kút forrásvize biztosan jól fog esni, az ösvényszakasz tábláin a természetközeli erdőgazdálkodásról olvashatunk. Kilépünk a Károlyiak egykori „Grófi útjára”, majd a Hosszú-rét nyeregtisztására. A Hollóházáról felkanyargó műúton már az Országos Kéktúrára bízzuk magunkat. Átvágunk a Bodó-réten, az üdülőházak sorától a Hernád völgyteknője és Kassa felé láthatunk. Újra „elveszünk” a bükkös oszlopcsarnokában, rövidesen jobbra elhagyjuk a Lászlótanyára tartó műutat. A hajdani vadászkastély és parkja magánterület, már régen nem látogatható. Mérsékelten, de kitartóan emelkedve, sűrű bükkerdőben kanyarogva érünk fel az országhatár követte főgerincre, majd jobbra, zegzugos ösvényen a Nagy-Milic csúcsára (895 m, pihenőhely). Innen nincs kilátás, de a közeli Kis-Milic kúpján (Kháromszög) fenséges panorámával vár a Károlyi-kilátó. A 2015-ben átadott háromszintes gerendatoronyból az egész Hegyközt beláthatjuk. A kéktúra embert és térdet próbáló ereszkedővel folytatódik, balra kitérve, a Felső-Csata-rétről újra megnyílik a felejthetetlen zempléni táj – előttünk, alattunk a füzéri Várhegy.

Károlyi-kilátó - Megszelidül a lejtő - Csataréti erdészház

Megszelídül a lejtő, leérünk a mesebeli hangulatú Csataréti erdészházhoz (pihenőhely). A Falu-patak mélyen bevágódott, sziklagörgeteges vízmosását kísérjük, majd jobbra, hegyoldali szintútra térünk. A meg-megnyíló lombok között Pusztafalura láthatunk, a templomtorony és környezetének idilli képe nehezen enged tovább. Mértani pontossággal átszeljük a Szántó-hegy nyergét, leérünk a bükkmatuzsálemek őrizte Vár-forráshoz, majd a Várhegy alatti rétre. Balra, a P jelzésen kapaszkodhatunk fel a gyönyörűen helyreállított füzéri várba.

A vár - A Milic csoport - Füzér vára

Füzér vára egy magányos andezitkúp tetején épült, valószínűleg az Aba nemzetség tagjai emelték a XIII. sz. elején. Története során nagy részben királyi vár vagy főúri birtok volt, fénykorát a Perényiek birtoklása idején (XV–XVI. század) élte. 1526–27-ben Perényi Péter koronaőr itt őrizte a szent koronát.  1676 májusában a császári katonaság a várat „elrontatta”, s többé nem volt jelentősége. A vár helyreállítása az 1990-es évek óta tart. 2015-ben rekonstruálták az Alsó-várat, a Felső-váron pedig a palotaszárnyat, a várkápolnát és az alsó bástyát. A vár kiállításai: a középkori életmódot bemutató interaktív replikák, lapidárium, nemzeti koronaőrzési emlékhely. A Várhegy sziklája 1941 óta védett, a hegység legpompásabb sziklagyepével egyedi természeti érték.

(Kéktúra I. turistakalauz)

A várból ugyanazon az úton érünk le a Várhegy alatti rétre, alsó szélén találjuk a parkolót.

Utazás

gépkocsival: Budapest  – Miskolc – Hidasnémeti – Gönc – Telkibánya – Pálháza – Füzér (és vissza)

közösségi közlekedéssel: Budapest, Keleti pu. – Sátoraljaújhely (vonat),  Sátoraljaújhely – Füzér (busz) és vissza (lásd menetrendek.hu)

Szerző: Berki Zoltán