10. túra: Bükk fennsík 2. rész

Ígéretünk szerint a 2. résszel folytatjuk a Bükki Nemzeti Park talán legvadregényesebb részen, a Bükk-fennsík déli peremének sziklaletöréseit, „köveit” felfűző vándorlásunkat. A Felsőtárkány – Stimeczház kisvasút felső, a Vörös-kő-völgy mélyének idilli tisztásán megbújó végállomásáról a régi erdőőrház előtt balra, a Vörös-kő-völgyi erdőismereti tanösvényen induljunk – ez bele fog vezetni a Kecskor gyertyános-tölgyes gerincén a Bükk-fennsík felé tartó K+ jelzés ösvényébe. A Király úton, a Toldi-kapunak nevezett feljáróponton át már a Z jelzésen kapaszkodunk fel az Országos Kéktúrára, a bükki vándorlás 1. részében bemutatott útvonalra.

Az őserdőben és Vörös-kő völgy

Elérjük az Őserdőt, az évszázados bükkök birodalmát. Túloldalán a kéktúrára bízzuk magunkat, átlépünk az 1930-as évek kisvasútpályájának jól látható helyén, leereszkedünk a Sima-kő-lápa völgyének bükkösébe. Jobbra tartva átvágunk a Vörös-kő-bérc oldalának sziklagyepes kopárosán, vadregényes a kilátás a Vörös-kő-völgy kanyargós, felső szakaszára. Átbukdácsolunk a Cserepes-kő jellegzetes karrmezején, a „hegyoldalt az ördög szántotta” – magyarázza a sziklabarázdákat a népi okfejtés, innen az ördögszántás elnevezés. Jobbra, a sziklák között a Cserepes-kői barlangszállás nyújthat menedéket. Avaros bükkösben érünk fel a Pes-kő-kapunak nevezett nyeregbe. A közeli Pes-kő félelmetes, gyönyörű kilátású, zord sziklafala és környéke fokozottan védett. Sziklás, ördögszántásos gerincösvényen, széltépte magaskőrisek között tekereg az ösvény, a ki tudja milyen emlékeket őrző Korcsmáros-rét lucfenyves szegélyezte tisztása mellett érünk le az Őr-kő-rétre. Ha belefér az időnkbe, felkapaszkodhatunk (Kháromszög) az Őr-kőre is.

Cserepes-kő barlangszállás, Pes-kő és Őr-kő

Az Őr-kő, a dél felé leszakadó vadregényes sziklafal mészkősziklás (ördögszántásos) tetejéről kelet felé jól felismerhető a Pes-kő kúpja, mögötte a Tar-kő. Délkelet felé Felsőtárkány, Eger és a Várhegyig húzódó hosszú, hullámos hegyvonulat látszik. Az Őr-kő őskori füst- és tűzjeltovábbító őrhely lehetett.

(Bükk turistakalauz 1. túra)

Az Őr-kő-rétről észak felé (!), a P jelzésen, a Péter úton, sűrű bükkösben szerpentinezve ereszkedünk le a Kelemen széke (tetején késő bronzkori erősség sáncrendszere) nyergébe, ahol az útcsomópontban a II. világháborús német katonasírokat kegyelettel gondozzák. Jobbra a S jelzés a Horotna-völgybe hív, az alsó szakaszán hangulatos, keskeny ösvényen éppen a Szalajka-völgy Szabadtéri Erdei Múzeumába érünk. A Szalajka patak hídjának túloldalán jobbra fordulva megpillantjuk a festői Fátyol-vízesés mésztufalépcsőinek sorát, a Gloriette-tisztás szélén pedig hívogatóan kürtöl a Szilvásváradra induló kisvonat.

Fátyol-vízesés és Gloriette-tisztás

Utazás

gépkocsival: Budapest – Eger – Eger-Felnémet vá. (parkolás) és vissza

közösségi közlekedéssel: Budapest, Keleti pu. (i. 6:30) – Hatvan – Eger vonattal és vissza

Túránk kezdőpontját, a Stimeczház kisvasút végállomást a csak szombatonként (!) Eger vasútállomástól 9:00-kor induló Eger – Eger-Felnémet – Felsőtárkány buszról kisvasútra szállva (Felsőtárkány i. 9:35) érhetjük el. A túra végpontjáról a Szalajkavölgy (i. 16:30) – Szilvásvárad kisvonattal, majd Szilvásvárad–Szalajkavölgy v.m.(i. 17:59)  – Eger-Felnémet vá. – Eger MÁV vonalon utazhatunk vissza Egerbe, majd átszállással Budapestre (lásd menetrendek.hu ill. www.egererdo.hu).

Szerző: Berki Zoltán